A Krízis Alapítvány Gyermekotthonának munkája során gondot okozott azoknak a fiataloknak a sorsa, akiknél a családi krízishelyzet egybeesik a családtól való elszakadás folyamatával. Ezek a gyermekek vagy későn kerültek intézményünkbe, vagy a problémáik súlyosbodtak oly mértékben, hogy a családi háttér veszélyeztető mivolta akadályozza a visszaillesztést, vagy a család integritása csak erős intézményi háttérrel fenntartható. A Kiléptető Otthonban elhelyezett halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok befejezték nappali tanulmányaikat és/vagy nagykorúak lettek.

Számukra a Krízis Alapítvány 1997. október 1-én nyitotta meg Kiléptető Otthonát. A Kiléptető Otthon 6 férőhelyen nyújthat megoldást a Gyermekotthon elhagyása után, az országban egyedülálló módon kezelve a fiatalkori hajléktalanság problémáját.

A Kiléptető házban csak olyan nagykorú fiatalokat helyezünk el, akik előzőleg legalább három hónapig a Gyermekotthon lakói voltak. Feltétel még, hogy munkaviszonnyal rendelkezzen, illetve nappali rendszerű tanulmányokat folytasson.

A kiléptető otthoni elhelyezés célja, a fiatalok felkészítése az önálló életvitelre, lakhatási körülményeik rendezése (minimálisan albérlet), munkába szoktatás, személyiségállapot rendezése, folyamatban lévő tanulmányaik befejezése, szocializációs szintjük további stabilizálása, fejlesztése.

Az utógondozott gyerekek között vannak cukrászok, autószerelők, informatikusok, irodavezetők. Sokan OKJ-s képzéseken tanulnak, tanultak, de olyan is akad a „gyerekeink” között, aki a Gábor Dénes Főiskolán, a BGE-n, a Corvinuson vagy a Kodolányi János Egyetemen végzett szociális munkásként.